Röviden mi történt ma…. Itthon.
szerda,
2015. február 18.
Eddig arról
beszélgettünk a csukott ajtók találkozásai mögött, és nyilvános zártkörű
beszélgetések idején is a helyi magyar vezető politikusokkal, hogy ez a
törvény, amely a műemlékvédelemre vonatkozik és életbe lépett már tizenévek
óta: PRECEDENST JELENT.
A „Thor” internetes
értelmező szótár szerint a Precedens jelentése a következő: - (pl. párt) valóságközeli, az adott helyzetet józanul felmérő,
céltudatosan cselekvő, nem fellengző, megvalósíthatatlan eszméket hangoztató.
A Wikiszótár szerint a
következőt: precedens (főnév)
Korábbi eset,
amely a későbbi, hasonló esetek megítéléséhez vagy eldöntéséhez jogalap vagy
példa.
Amerikában a bíróságok
precedensek alapján hozzák meg ítéleteiket. A szakember gyakorlatában már volt
rá precedens, hogy egy hirtelen ötlet jó megoldást hozott.
Kifejezés: Még nem volt rá precedens – (ilyen még nem
fordult elő).
Hát akkor van okunk
Tiszteltjeim nem kicsit megriadni, de nem egyáltalán nem megijedni?
Megint kicsit „korán” de
elkezdődött újra a helyhatósági választási kampány.
A belharcosok lehetőleg
mindent megragadnak, hogy céljaikat előrevetítsék, a hemzsegő, őket körülvevő
Média segítségével. Helyi kisvárosi szinteken is, ne, gondoljátok, hogy ez nem
így van. Csak itthon nyugodtabbak a sajtószerkesztők. Ők nem kerülnek a
pillanatsodrásában ország világ sodrásában kiteregetve az unott szemlélődőnek
szemsugarában, mint a fővárosiak, hanem csak másnapon. Még a mai online
világban is. De ez már régebbi ismert dolog. Ezt, persze aki teheti,
önönmagának fel is használja, és élvezi, hogy csak ő juthat szóhoz,
pillanatnyilag. Látszatilag el is hiszi,
és ezzel a végsőkben veszít. De ez nem téma most.
Amint írtam többször és
nemrégen újra majd kétéves hercehurca után eljutottunk oda, hogy egy törvény
adta bodicsekkel a fővárosi törvényhozók végrehajtói leráztak magukról, és
elmondták, hogy mit, mire kell, rávegyük a helyi politikusainkat a cél
érdekében.
Azóta persze ez
amennyire kistérségünkben ez lehetséges úgy írásban, mint kávé, vagy zárt terű
teázások közepette (ki hogyan reagált, mindkét politikai illetve nemzet
között), elmondtuk és megegyeztünk a lehetséges törvény helyi
életbeléptetésében. Közben persze adtak és kaptunk, hideget is meleget is, de
nem tudatosult bennük, hogy azzal, hogy oktatgattak, csak nekünk tettek jót,
hiszen TANÍTOTTAK. Megtanítottak a következő lépésünkre, akár ezt is írhatnám.
Most amikor a helyi
érdekképviseleti szervezet nem pontosan az olvasó erkölcsi normái szerint
cselekedett, amikor meghirdette, a Precedens értéket, vagyis azt, hogy
tizennégy éve rohadó magában csendesen elmúló épített örökségünket, amely a
városban éltek, és a városban élők tulajdona, szentimentálisan és nemcsak,
végre elkezd az üggyel foglalkozni, és felészlelve értékeiben akarja állítani
újra a több százéves szecesszió épületet.
Vagyis annak a korábban
országosan meg nem történt törvény által meghatározott keretnek gyakorlatot
teremtsen, és ez által a jövendők is példát vehessenek majd róluk. Nem egyszerű
feladat, a helyi diktatórikus betelepült fővezér és csicskásai, meg a belső
presztízs harcok miatt sem.
Segítségeddel tisztelt olvasóm: Nem az fog ez főt csülök kondér
harc lenni, ha nem engedjük, mi kint maradottak, a pártpolitikától elfordultak
meg csömöröltek itthonról elmentek vagy arra kényszerültek, hanem az ARANY
KAKAS a BÜRGER HÁZ a mienk volt, és újra a mienk lesz!
Nem lenne elég ez az
oldal, hogy most ilyen olcsó magyarázkodásokba fojtsam a türelmét a Tisztelt
olvasónak. Annyi viszont elmondhatok, hogy ez a téma eddig kétszer volt
pártpolitikailag szalmaláng erejű helyhatósági választási kampány, és aztán
semmi, ameddig megsokallva ezt előállt a Demokratikus Marosvásárhelyért civil
szervezet és kitalpalta a létező országos törvényt, amely a műemlékvédelemre
vonatkozik.
Most átadtuk, de őrizve őrzők
vagyunk, és leszünk. Hogy ne legyen a múltnak ismétlése, és újra elő
kampányként használni ezt a szabályos lehetőséget.
Mi a szervezetben ehhez
már nagyon eltörpültünk. Ehhez Tiszteltjeim arra van szükség, hogy még egyszer
egy kicsit, de elhiggyük magunkban azt,
amit ma az újságok megírtak, és a politikai vezetők nyilatkoztak.
Persze csak addig tegyük
„magukéivá” ki ott ki itt, ahol él, de örökké élni fog benne a város, ahonnan
elmenni kényszerült, hogy nem hagyjuk a lehetőségeinket egy pillanatig kicsúszni
a gondolatainkból, és keressük, meg a módját hogyan kiabálhatunk, hogyan
nyerhetünk, hogyan taposhassuk el a városunkra telepedett diktatorizmust, az
itthon maradottakért esetleg.
A harc most kezdődik,
eddig csak háború volt előkészületben….
Nekünk a kint maradottaknak,
és ahogyan elmondtam már, ….az itt maradt őseinkért, és eljövendőkért talán.
Csak közösen egyért egy
célért tudunk cselekedni, ami minket illet…
Tiszteletem.
K.I.D.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése