Arany kakas, vagy városi tanács elégia?
Tiszteltjeim:
Az alábbiakban már lehet köreinkben kialakult és dühünkben, bánatunkban,tehetetlenségünkben, kárörvendésünkben, kinek miben hogyan, az eldöntheti, az alábbi rövid olvasmányfejtegetés szerint, hogy hol a baj. Baj? Milyen baj. Arról senki nem beszél, illetve nagy-hangon emlegetik mindég a szomszéd kertjében áthajítva a dögöt, ahelyett, hogy maguk is a tükörbe nézzenek. Te(l)hetetlenek, mondogatják, mert elkezdődött megint a kampány, illetve dehogy is, csak az előválasztósdi.
Előre (kell J) bocsátanom, nincs semmi bajom azzal, hogy egyeseknek névtelenül ez mit fog jelenti, majd azt megtudják, elfogyott a gőz és nincs tüzelőanyag. De ez akkor már másik fejezet lesz a Tisztelt Marosvásárhelyiek életében, nemzet- és párt függetlenül ugyancsak arról fognak gondolkozni, hogy miből vegyenek kenyeret és tejet, a tehetősebbek meg, hogy hogyan forgassák a megvesztegethetőket maguk fele egy kicsikét legalább, és nekünk a kint maradottaknak viszont megint és továbbra is az fog a fejükben járni, hogy el, el innen minél messzebbre. De mondom ez a következő jegyzet lesz.
Most az Aranykakasról, annak eladásáról, megvásárlásáról egy utó előtti gondolat erejéig:
Vannak, akik már untig ismerik és tudják, hogy az eladás előtt az idei februári tanácsülésen a városi tanács az RMDSZ kezdeményezésére a kollégákkal együtt megszavazták a Bürger-ház közcélokra való kisajátításának kezdeményezését betartva a lentiekben leírtak szerint. (Lásd a képet elektronikusan.)
„Art. 4. Anterior solicitării de la art.3, pentru realizarea cercetării prealabile, în condiţiile legii se vor întocmi documentaţiile prevăzute de anexa 1 la Regulamentul privind procedura de lucru a Comisiilor pentru efectuarea cercetării prealabile în vederea declarării utilităţii publice pentru lucrările de interes naţional sau de interes local, constând din:
Memoriu justificativ;
Evaluarea costurilor lucrărilor;
Evaluarea duratei de realizare;
Extras din documentaţia de urbanism aprobată, în ale cărei prevederi se înscrie lucrarea, iar în cazul inexistenţei acesteia efectuarea demersurilor pentru realizarea lucrării;
Planul de situaţie a lucrării.
Art. 5. Efectuarea demersurilor de la articolele precedente se va efectua pe seama bugetului local din rezerva bugetară.
Art. 6. Cu aducerea la îndeplinire a prezentei hotărâri se încredinţează Direcţia juridică, contencios administrativ şi administraţie publică locală, Direcţia Arhitect Şef, Direcţia economică şi Serviciul Public Administraţia Domeniului Public.”
Tehát a „város igényt tart az épületre”, mondják fennhangon a minket képviselők a tanácsban. Pardon: Azt állítják, hogy ők az érdekképviselet, helyi szinten, és arról nem beszélnek, hogy ki vezényel a háttérből. Ti, tiszteltjeim, nem tudjátok, vagy lehet, nem tudjátok, és ezért nem is érdekel benneteket.
Már egyenesen tragikomikus ez, a jelenlegi városvezetésért odaléptetett pártkötelességet vállalók (egyebek mellett) bárgyúsága, vagy megfontolt, nagyon gyöngéden irányított adagolása mifelénk azzal, amit éppen propagandisztikusan el akarnának álmaikban érni. A sajátjaikban, valószínű. Egyénileg. Viszont velünk határozottan elhitetni. Nyilván ezt is egyénileg, akivel lehet. Nem volt soha, illetve sokadik éve már ekkora vajban, bajban az a szervezet, amelyiknek hitet ígértünk huszonötödik éve már sokan közülünk függetlenül attól, hogy közben át-átkacsingattunk másik pártocskák fele amióta megteremtődtek, alapultak volna. Persze közülünk azok, akiknek ott volt, vagy van helye, és befogadta meg befogadták.
A másik oldal, akik nem váltak hirtelen befogadottakká, vagy befogadókká megszokásból fog belépni a kék függöny mögé, már kötelezettségből odaütni a pecsétet ahol az „X” lesz rajzolva. Addig folyik a népbutítás, és nemzet csökkenés, függetlenül a nyelvezeti használattól, mert a keréknek akkor is haladnia kell, ha már négyoldalú.
Itt Tiszteltjeim, berkeinkben, e széles körben ahol mi két évszázada már több nemzettársainkkal élünk, és esszük közösen az azonos lisztből készült kenyeret nekünk egyéb kell nem untig telt egyed egyéni hangulatkeltés, hanem a tettek, és tények.
Itt kistérségünkben mi is tudjuk, ők is tudják, hogy a szék visszaszerzése már régen letárgyalt és megoldott. Ott szereplőcsere sem lesz valószínűleg, még egy kisded ideig, majd csak hirtelen lelépés, illetve fellépés a másik színpadra, de már jól betanított utódjátékossal az élen. Pillanatnyilag legalábbis. Ha csak a napjaik damoklészi kardja le nem csap, illetve közéjük nem csap, mint Nagyapám, ahogyan mesélte a lovak közé, és nagyon meg nem kavarja a sátáni terveket. De sajnos ebben még azon országos szervek helyi beosztottjai sem kaptak szabad kezet, úgy tetszik, a felülről irányítóktól.
Addig viszont nekünk csak egy dolgunk van. Abban higgyünk, ami kevés naponta odakerül az asztalunkra, és ne veszítsük el a reményt, hogy lehet, a közelben jár az, akiben megvan és fel is vállalja ebből a sanyarú évtizedes kátyúból való kivezetésre a feladatot. A költő gondolatával élve:
„Ifjú szivekben élek s mindig tovább,
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.
……………………….
Örök virágzás sorsa már az enyém,
Hiába törnek életemre,
Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,
De virágzás, de Élet és örök.” (Ady Endre:Ifjú szívekben élek)
