2014. november 8., szombat

Megint átvertek minket, megint átvertek és mi hagytuk!


2014-10-31                                                                                                         
Megint átvertek minket, megint átvertek és mi hagytuk!
Ma már bizonyára untig teli vagyunk azokkal a sajtóírásokkal, képernyőkkel, amelyekkel az elmúlt napokban teletűzdelték agyunkat. Ma már megvan a végeredmény, mert elpuskáztuk. Mondják ők a vesztesek, kik saját presztízsüket féltik, és közben elárulják egész nemzetünket.
Holnap lesz az a nap, amikor el is adják az országot, titkos paktumok alatt, amely igazán csak őket érdekli, minket, a népet csak megkeseríti.
Eddig tartott egy ideig a hitetgetésük, most meg bebizonyították, talán önmaguknak is, hogy a nép, az istenadta nép, hihetetlen, de megérett önmagához, és már nem hisz a semmit mondásban.
Mindezt optimistán mondom, hiszen biztos vagyok benne, hogy most is maradtak és nem kevesen a 18millió emberből-, aki pecsételésre életkorban jogosultak, hogy fogalmuk sincs, hogy mit csináltak vasárnap.
Itt mindenki vesztes, és vesztes nagyon sok évig. Évekig, meddig még többen elmennek, még szétrombolnak bennünket. A jó öreg történelem ismételte, mint mindég most is magát. Ez az ország nem képes még megszabadulni a megvesztegethető, kommunista bérenc – tanóc láb újak közötti nyalogatásról.
Itthon Marosvásárhelyen , kistérségeink, óhajtott kultúránk, örökölt örömszokásaink,  hagyományaink  teljesen eltűnnek a süllyesztőben. Porrá válik létünk, semmissé itthoni reményünk.  Ha nem ébredünk fel hamupipőke álmunkból, hogy jön a királyfi, vagy csak a herceg – az már nem fog megtörténni. Két évig, a fennmaradó ideig nem figyelünk egymásra, ha nem teszünk egymásért, a következő pecsételésre szólítók megint, mint annyiszor eljátsszák hátunk mögött, fölöttünk sorsainkat. Akkor viszont helyileg. Tanúluk kell – hallottuk eddig, haljuk most is - hibáinkból fölteszik a naiv kérdést egyesek, kérdezik a balgát, és azt mondják korai még beszélni erről. Még nincs az Rmdsz-nek beágyazott embere kit polgimesternek készít a jelöltségre, sehol sem hallani az EMNP tanácsjelöltjeit – zagyvák vagyunk, és félrevezetettek, becsapottak.
Csak tátongnak, mint hal a vízhiányban a nagyobbik párt helyhatósági képviselői, és nyalogatják sebeiket, mikor a kisebbik pártot hallani sem lehet.
Több mint18 millióan kellett volna, odategyük a pecsétjeinket voltak sokan kik elmentek, de voltak sokan, akik nem mentek el. Miért is tették volna.
Tisztában vagyok azzal, hogy most arról beszélni, hogy ott van az az ember kiterített fotója kit mi Marosvásárhelyiek megvetünk, és évek óta csak nyalogassuk sebeinket, ha itthon maradtunk. Viszont nem tudom nyugalommal azt sem kijelenteni, hogy az a 337 és félezer ember ki a nagyobbik magyarságot képviselő pártra tette a pecsétjét, talán tudatosan, vagy hiszékenyen, vagy megszokásból csupán a veszélyt támogatja, amely ránk leselkedik. A Vörös veszélyt, a kommunizmust. A majd tízmillió pecsételőből országszerte összesen 392000 –en tettük pecsétjeinket a Magyarságra, most azt hiszem, hogy behunyva szemeinket, egy nem a vörös mezőbe kell tegyük a pecsétjeinket egy hét múlva. Amint ismert eladták fejünk fölött jogainkat. Megint hazudtak nekünk, de még nem jutottak révbe. Most azt mondom itthon Marosvásárhelyen is többen menjük és tegyük szavazatunkat nem Pontára. Azt gondolom, hogy ha lehet még hinni a szavazatainkban, akkor mi, közösen meg tudjuk változtatni az akaratot, amelyet nem érdekeinkben, minket kizárva, a hátunk mögött hoznak.
Most visszatérhetünk ide saját otthonunkra, saját városunkra egyesíthetünk, mert azt a felelős vezetők nem teszik. Nem teszik már évek óta, és rendesen mi vagyunk a vesztesek itt is. Most egy ideig nyugodtan vonulhatnak a megválasztottak a jól kiérdemelt csendben, az ígérgetések ideje lejárt, és magasról tesznek ránk!
Tiszteltjeim: Mondjátok miért nem fogunk össze, miért nem állunk ki jogainkért, hiszen azon jogokat kiérdemeltük, kiérdemeltük busásan. Csak az idősebbek tudják igazán, talán már.
Teljesen fölösleges volt ez a rengeteg pénzkidobás a tegnap, és az elmúlt hónapban – tudtuk úgy is, hogy nem lesz egyik szimpatikus magyar jelöltből sem elnök. Tudtuk, részemről nem is hittem, sajnos ebben.
Nem beszéltek arról fiúk, hogy HAZUDTATOK A MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSI EGYETEM MAGYAR KARÁVAL KAPCSOLATOSAN. Folyamatosan, kitartóan hülyitettétek a szavazóitokat. Nem beszéltek arról, hogy TI azzal támogatjátok a korrupciót, hogy apósoknak, rokonoknak több millió eurót osztotok szét a közpénzekből, és bármennyire evidens legyen egy PÁRTBELI társatok BŰNÖSSÉGE, megmentitek, kiálltok mellette még akkor is ha HAMISIT, LOP, RABOL, CSÚSZÓPÉNZT VESZ EL., HA A TI ÉRDEKEITEKET SZÓLGÁLJA, MERT HA NEM FELEDÉSBE MERÜL - ÉS KÖZÖTTETEK SINCS ÖSSZEFOGÁS. Nem is szóltok tisztelt polgártársaink arról, hogy miként megy az üzletetek manapság szerte az országban, és országon kívül, a mi pénzeinkből.  Nem beszéltek arról, hogy egy tálból esztek köztörvényes, elitélt politikustársaitokkal, együtt üzleteltek velük. Ehelyett meseszöveget, hangban és írásban, mint nemrégen jól bevált hamis szokás szerint, hazugságokat nyilatkoztok a tulajdonotokba lévő médián keresztül a köztudatba. Nyilatkozat előtt le ellenőriztetitek a sajtót, hogy mit képvisel csicskásaitokkal. Nem létezik szabad sajtó, mert megfertőzték mindeniket, vagy ti vagy ellenlábasaitok, a másik nyelven beszélők.
Tisztelt András, Kedves másik alpolgármester, Maior úr, meg tisztelt doktor Florea Dorin:
Hárman vagytok a bagázsban akit mi tartunk el, mi a városban élők. Mit kapunk cserében?

Fertőzött levegőt, értelmetlenül elpusztított zöldövezetet, értelmetlen pénzeink elherdálását tárgyaljátok éppen a hátunk megett, és rendszeresen megszavaztok számunkra lényegtelen rengeteg pénzeinkbe kerülő fölösleges dolgokat. Munkahelyet nem adtok, nem adtok semmit, amiért büszkék legyünk rátok, most meg azt mondjátok, hogy az elmúlt választások eredményei mást mutogatnak. Attól még csak megint vörösbe színeződött az ég hosszú évekig, ti megint eladtátok jussunkat harminc kopejkáért. (Mert nem is ezüst.)

Nincsenek megjegyzések: