Nemrégen azért bojkottáltak, mert feltűnési szerepvágyuk volt…

„Megvárt a busz ma reggel engem.

Csak egyszer mondta valaki, hogy: marha!” Szőcs Kálmán

„... minálunk semmin sem csodálkoznak, legföljebb azon, ami természetes.”

Örkény István

Tisztelt elbágyadt hallgatóság, Tisztelt egyen érdekeit védő egyesület (mindenki tudja, kikre gondolunk)

Tudjátok Tiszteltjeim, hogy nagyon nagy a baj? Olvasom a hírforrások között, hogy becses országunk már homokot is importál az arab országoknak, oda a homoksivatag közepébe. Mert ott nincs elég ugyebár…

Ugyanott azt is olvasom, hogy a kis városunk magyar alpolgármestere elutazott a felkelő nap országába, közpénzeken, amelyet nemrégen megszavazott a helyi tanács, Peti András Japánban tölt egy néhány napot. Vajon mit fog exportálni onnan, amit mi is hasznosítani tudunk itthon, és a legnagyobb hiányát szenvedjük? (Folytatván a sort: mi az, amit nem lehet összecsomagolni, nem fér el egy bőröndbe, és a vendégfogadó ország történelmétől kezdve napjainkig is híres arról a fogalomról, amelyet nálunk ősapáink tanítottak egykoron régi iskoláinkban?)

Sima le pecsételetlen nyitott borítékok lepték el a lépcsőház bejáratát a megszokott helyen, egyet kíváncsiságból elolvastam, mint szokás szerint (választások előtt) a másik román alpolgármester öndicsőítő szavait olvassuk az eszetlen útkarbantartások végett, amelyekre elengedhetetlen szükség vala, hiszen az uniós pénzadományokat el kell költeni. De hogyan? Ki követi aprópénzszerűen, hogy milyen a minőség, milyen a mennyiség, és maga a szolgáltatás megérdemli e a fizetést a gyors határidő miatt?

Ki az, aki felelősségre vonja azokat, akik a felelősök a munkálatok kivitelezésért, és azok minőségért? Mert ugyebár köztudott, hogy „varjú varjúnak szemét ki nem szedi”, pontosan Ing. Racz Lucian vagy Ing. Fărcăşan Rodica alatta valói a másik alpolgármesternek, akik az útjavításokért, új aszfaltozásokért, a beton kockakövezésekért és egyéb fölösleges közpénzeinkből elköltött pénzekért, felelősek. (Mert az unió csak az aszfaltozást fizeti...) Bárki, aki nyitott szemmel jár, láthatja az eszméletlen butítások, pénz szórások sorozatát, és az eszeveszett kapkodást, a több száz éves múltunk szándékos pusztítását, a helyi magyar érdekeit képviselők táborának felelős tagjainak belegyezésével. Mi lesz így velünk hölgyeim és uraim? Most (kinek hogyan) de hogyan fogjuk, vigyázni kis unokánk amint nem egyensúlyoz végig a bernádyi kori gömbölyű kőszegélyeken mivel azokat szándékosan szétmocskolták, elhordták a munkagépek, és senkit nem érdekelnek? Hol van a kulturális és hagyatékainkért közpénzekből létrejött polgármesteri hivatali szakbizottsága? Ja hát tudom: Nem járnak arra, és nem látják az autókból…

Náluk lejárt az érdekidő és a szemek fényeinek vesztése, egyszóval a szemfényvesztés (:) ők már a jól kiérdemelt év végi felhajtásokat, a szeretet ünnepét várják, talán, de kevesebben a megbízásuk végét. Bár lemondhatnak, visszaléphetnek megróni senki nem, fogja nekik.

Közel lakom a napi piachoz- nézem az ablakon át az öregeket, kiknek arcán már – már öröm a mosoly, kik szatyraikat nehezen cipelve lealkudott zöldségeikkel eufóriában cipelik az olcsó padlizsánt, zöldpaprikát banis plasztik szatyraikban.

Őket nem zavarja a Referendum, és a kombinát ügye. Ők azért aggódnak, hogy el ne essenek a betonkockás göröngyös járdán, és ki tudja miért más dolgokért. Amelyekre kevésbé figyelnek a mai fiatal politikusok.

Ps. Nem hagyhattam ki a fotók sorozatát, csak ez a látvány is siralmas, hogy mit engednek meg városunkban az érdektelen vezetők, és hamiskártyás kis urak...