Nyolcvan vegyes óra.

Tisztelt előválasztók és társaink ebben!

A végsebességem (szükségmegoldás) ideje alatt, tíz perc öt méter gyalog, van időm megfigyelni az szerterohanó kapkodó várakozó szürke, kopott őszi színekbe öltözött vásárhelyi polgárt, akinek bizonyára a legnagyobb gondja a hétvégi előválasztás.

Talán ha valamelyik jelöltnek mondjuk annak, aki a legkisebb táborral (amely valljuk be zöme Fbook felhasználó), rendelkezik, felvállalná saját kis presztízsét előléptetvén gőgösségét és kiállna a Színház térre, megjátszván a baráti örök kíváncsi sajtóképviselőt, és minden arra járva kelőt megkérdezne, hogy ismerik e őt vagy egyáltalán tudják e, hogy kicsoda ő és milyen hatalmas tervei vannak vele a kérdezettel szembe, nemcsak a város vezetésével kapcsolatban.

Arról is beszélne ami légből kapott, mert kisváros és hamar terjed a pletyka, (főleg a pletyka), hogy az ádáz vehemensen kiebrudalt minden békát és kígyót ráhordott nagyobb régen egyedi képviseleti párt ablakába és ajtajába, azt a hírt terjeszti, (ami lehet viszont pletyka), hogy egyezség született a jelenlegi és a reményei szerint a következő alpolgármester között, hogy egyik átengedi neki a széket, mert ő már fotelbe kerül, azaz le a bársonyszékről, és bele a bársony fotel közepébe. Nyílván az egyezség titkosan született, egyesek szerint a nyilvános kulturális fővárosi díj közszereplését illetően, egy pohár jófajta borozgatás közepette, és megmaradt titoknak. Mi ebből a feltételezés, ha csakugyan nem az, hogy taktikai húzásaként nem elismervén vesztességét menteni akarja a plajbászt és becsületét, illetve inggallér mundért, a legkisebb pártalan versenyző vesztes, és továbbra is sarat és kígyót-békát dobál vetélytársára, aki szintén hasonszőrű versenyző, és az az igazság, hogy előre a vesztes. (ő is, csak nem ismeri még el.)

Tény maradt egy szelíd, szabályzatot betartó és megkövetelő versenyző a pályán, adjuk meg a lehetőséget, amelyet kiérdemelt, és hagyjuk megmérkőzni az előzetesben lévő vesztesekkel, és hagyjuk megmutatkozni, hogy mire képes, szintén érted, és a városért.

Kevesebb, mint 85 óra múlva lecsillapszik a hetek óta unalmas pórba veszők hada és megtudjuk, hogy mi, akik érdeklődve, véleményezve, vagy fásultan elgémberedve néha, néha felröfögünk, hogy kinek szoríthatunk, ki mögé sorakozhatunk fel a jövőben, érdekeinkben. Reménykedhetünk addig, hogy jó és elégséges lesz a választásunk, és mi kerülünk ki győztesnek. Mi az eddig kint maradottak, és a becsületesek. Sikerekben gazdagabb hirtelen nevetéseket kívánok, tisztelettel.                                  K.I.D.