BEOLVASZTÁS

Voltaire: "Ha tudni akarod, ki uralkodik feletted, elég kiderítened, hogy ki az, akit nem szabad bírálnod."

BEOLVASZTÁS    

                      

2015. március 19.

Felhívják tisztelt figyelmes követők, és nem követők titkos, külön – külön csapatba verődő érdek és résztvevőknek, a figyelmét, hogy értesítsék leghamarabb, hogy Nándor ezentúl tiltva lészen azokról a közösségeknek épített nyilvános, és titokban, nagy közönséget elváró rendezvényekre a köz kispolitikusai által szervezettekre, hogyha kérem szépen elmondatni neki, Nem fogunk egybe olvadni.

Ez a nem egybeolvadás, mint a fattyú, akkor fölöttünk és mögöttünk döntenek majd a megbojdúlt népek, és mi elesünk a minket igen is nagyon megillető saját érdekeink kielégítésére megszabott tetteink méltán ki és megérdemelt jussokhoz. Hitünk szerint kérem szépen.

Magyarán: Be kell olvasztani ezt a Nándort, hogy ne kavargasson nélkülünk, mert az általunk elbutított buta népet még a végén elkapja a gépszíj, és akkor, jaj, nekünk. Már lassan - lassan neki több a „tetszi kelője” a facebookon, mint nekünk, már nagyobb a tömegszeretete, amely nekünk, a gyér ritka létszámú közösségi gyülekezőinknek nem tesz jót, és nem is tudjuk titkolni azt. Tessék megérteni, tessék letiltani ezt a Nándort, zagyva utakra terelni, hogy ne hallgassanak rá. Itt csak az van, csak az lehet, amit mi mondunk a népnek, kérem szépen. Ez parancs. Kérem szépen!

Nándorunk (ki egy ideje azt hiszi, hogy odafigyelnek rá a közösségek), nem ijedt meg, hanem elmondta a filozófiáját:

Igaz ez a mondandó ide középre szól, a régi Marosvásárhelyre torkollik, és csak azzal függ össze: - kezdte mondandóját, és hozzátette, hogy akit nem érdekel, megkéri szépen, forgassa meg a lapot, és köszöni szépen, stb.,stb.

Félő – kezdte Nándor, - hogy egy a negyvenes évei fölött létező marosvásárhelyi polgár, kincsünket egy sok évtizedes kocsmát, a városiak és nemcsak a városiak szentimentalista kincsét eljátszódja a város és annak magyar kicsinyes vezetője, képviselője, egyéni meggyőződésből, vagy felsőbb utasításra. De ez más kérdés.

Már odafigyelek jobban, már magamnak érzem a Nándor – aki tudvalevően sokat beszél – történetét és visszakérdezek.

Tudom, hogy ti megfőztétek a gulyást, és azt akarjátok, hogy az egykori Arany kakas, egyik tükörképe a városnak újra fungáljon és csillogjon. Azt is tudom, mivel öregebb, vagy mint a többségi helyi tanács életkora egybevéve és leosztva külön – külön, kiháborúztad velük és a másik oldalon ülőkével is, hogy ne hagyjuk veszni az egykori kocsmát, elpusztulni azt.

Taps fogadta a helyi tanácsülés szavazást, ott voltam tudom. Nem elég ez szerinted?

Mond mi a félő? – kérdezem, és már én is érzem Nándor aggodalmát.

Az, hogy dicsőségesen megszavazta a kispados magyar polgármester ajánlattevésére a volt kocsma visszaindítatását, igénylését a helyi tanács semmit az égadta kékégboltos világon nem jelent még.  Mert a valóságban a helyi határozatot életbe léptetni az épület, a volt kocsma, műemléképület újraindításához, kellenek azok a tulajdonosi egyöntetű beleegyezésileg írott papirosuk, hogy oda a hivatal csicskás szakalkalmazottai belehatolhassanak, hogy azt felbecsülhessék, értékében, természet adta gyengülésében az idő vasfogai és a nemtörődömség miatt, és egyéb felméréseiben, vagy áthágják az országos törvényt.

Amely kimondja: A tulajdonosok belegyezése, jóváhagyása nélkül belemenni egy magántulajdonba, még akkor is ha az műemléknek nyilvánított épület, nem lehet,  minisztériumi törvény szerint, csak azok belegyezésével.

Amely nincs, és közel sem lesz meg, mert a hivatal kiscsoportos alpolgármestere, ezt nem vette figyelembe. Ezt a törvényt.

Ettől féltelek én titeket – mondta Nándor, titeket hiszékeny elbutított Marosvásárhelyieket.

Mire vezetsz, Nándor, kérdezném, de gondolataimat elveri mondókájával:

Nézd a kisebbségi képviseleti magyarok védelmére, na, jó, jogainak védelmére keletkezett párt már 25 éve egyebet tesz, mint a te valós érdekeidet védje itt a szülővárosodban. Ez már napi téma, így vagy úgy mindenki érzi és értesült róla és átváltozott közömbössé.

Ti a média gyöngéden fizetett alkalmazottjai ezt nap, mint nap elmondjátok és tudatjátok már az unalomig. Amit mondanék, miért nem továbbítjátok a szétszóródott nemzetünk képviselőinek, akik még közösen tehetnének valamit a közösségi változásért.

Majdhogynem felháborodok, és mondanám, ha hagyná Nándor:

Megmagyarázom, - csak írd meg: Ha a helyi tanács, az új (mert addig meg fog alakulni) és más lesz annak vezetője, a város polgármestere: Kérje és terjessze elő a helyi tanács határozatot, amely nullszázados ebben a pillanatban és ténylegesen térjenek a tettek útjára, úgy ahogyan azt a már több mint tízéves országos törvények mondják. Ne legyen kampány érdek, és holmi alaptalan népbutítás. Erről tanítsd Jánost, Julcsát, és Marit ha akarod.

A lényeg az, ha a helyi tanácshatározatot vesszük, mint törvényt annak a legkisebb jogi alapja nincs annak életbeléptetésére, gyakorlatba vitelére abban a formában, ahogyan van, és megszavazták, mert megcáfolja az országos törvényt. Olvasd és gondolkodj el, hiszen nem titok, ott van nyilvánosan mindenki szeme elé tárva a városi rendezőség honlapján.

Szólt a telefon, és mennie kellett, elbúcsúzott.

Nekem hagyott csapot, és papot, én meg megírtam remélvén, hogy ti Tiszteltjeim tanultok belőle. De elgondolkoztam, olvastam, és beláttam igaza van Nándor barátomnak.

K.I.D 2015-03-19 Marosvásárhely, Kossuth utca sarok.